Mind a négy felhívás tervezet. A pályázati portálon nem a „Pályázati felhívások", hanem a „Társadalmi egyeztetés" menüpontban szerepelnek, „Lezárt" státusszal:
- A társadalmi egyeztetés indult: 2026. április 10.
- Véleményezési határidő: 2026. április 20. — lezárult
- Végleges felhívás azóta nem jelent meg, benyújtani nem lehet
Ez azért fontos, mert több összefoglaló konkrét beadási időszakot közöl. A tervezetek valóban tartalmaznak ütemezést — az 5.1.3/A-nál 2026. augusztus 14. – szeptember 30., az 5.1.2/C-nél ugyanez mint második szakasz (az elsőt 2025 tavaszán már lebonyolították). Ez a beadási ablak a tervek szerint éppen most futna — a felhívás viszont nem jelent meg, tehát az ütemezés csúszik. Amíg a kiírás nincs kint, benyújtani nem lehet, és a dátumok is változhatnak.
Mi az a „kritikus digitális technológia"?
A négy kiírás közös kerete az EU STEP (Strategic Technologies for Europe Platform) nevű prioritása. A logika mögötte: az Unió azonosított néhány technológiai területet, ahol nem akar más világrégióktól függeni, és ezekre külön forrásokat rendel.
A hivatalos lista alapján ide tartozik a mesterséges intelligencia, a felhő- és edge technológiák, a kiberbiztonság, az adatgazdaság és big data, a kvantumtechnológiák, valamint a fejlett digitális infrastruktúrák.
Mind a négy pályázatnál ugyanaz a három alapelvárás: a projektnek STEP-kritikus technológiához kell illeszkednie, jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal kell rendelkeznie, és olyan eredményt kell létrehoznia, ami legalább uniós szinten hasznosítható. Ez a három együtt szűkebb kaput jelent, mint egy szokásos digitalizációs pályázat: itt nem szoftvert vásárolni lehet, hanem fejleszteni.
A négy kiírás — tervezeti paraméterek
| Kiírás | Fókusz | Támogatás |
|---|---|---|
| DIMOP Plusz-5.1.2/B | Vállalati digitális K+F — önállóan fejlesztő kkv-knak, jellemzően szoftver- és algoritmusfejlesztés | 50–250 M Ft |
| DIMOP Plusz-5.1.2/C | Komplex digitális K+F — a „B" nagyobb testvére: több technológiai területet integráló rendszerek, platformok | 75–500 M Ft |
| DIMOP Plusz-5.1.3/A | Védelmi ipar — kiberbiztonság, kommunikáció, döntéstámogatás, szimuláció | 200–300 M Ft konzorciumban 400–500 M |
| DIMOP Plusz-5.1.3/B | Egészségügy — diagnosztikai algoritmusok, telemedicina, betegút-optimalizálás, AI döntéstámogatás | 200–300 M Ft konzorciumban 400–500 M |
A táblázat a felhívástervezetek alapján készült. A végleges kiírásban ezek a paraméterek változhatnak — a Nemzeti Bajnokok Hitelprogramnál például a tervezethez képest utólag emelkedett a felső határ és a támogatási arány is.
A legfontosabb, amit a rövid összefoglalók elhagynak: a konzorcium
A kiírások ismertetőiből rendszerint kimarad az a feltétel, ami valójában eldönti, hogy egy cég egyáltalán szóba jöhet-e. A két felhívástervezet ebben élesen eltér egymástól:
| 5.1.2/C — Komplex K+F | 5.1.3/A — Védelmi ipar | |
|---|---|---|
| Benyújtás formája | kizárólag konzorciumban | önállóan vagy konzorciumban |
| Konzorcium mérete | legfeljebb 4 tag | legfeljebb 3 tag |
| Mikrovállalkozás | csak konzorciumi tag lehet, vezető nem | |
| Árbevételi küszöb | a tagoknak együttesen min. 150 M Ft | önállóan min. 75 M Ft, együttesen min. 150 M Ft |
| Lezárt üzleti év | legalább egy teljes, beszámolóval alátámasztott év | |
| Létszám | minimum 5 fő | |
Mindkét kiírásnál: a támogatás legalább 65%-át profitorientált vállalkozásnak kell igényelnie, és a kérelem csak egy régiókategóriára vonatkozhat — a konzorcium minden tagjának ugyanabban a kategóriában kell megvalósítania a fejlesztést.
A Komplex K+F kiírásra egyetlen cég önmagában nem pályázhat. Ez nem részletkérdés: ez határozza meg, hogy egyáltalán van-e értelme foglalkozni vele.
Cserébe a konzorciumi tagok köre tág: a vállalkozások mellett egyetemek, kutatóintézetek, HUN-REN kutatási intézmények, nonprofit kutatóhelyek is beléphetnek. A modellváltással érintett felsőoktatási intézmények viszont ki vannak zárva — sem kedvezményezettként, sem alvállalkozóként nem jelenhetnek meg.
Egy kedvező kivétel is van: az árbevételi küszöb alól mentesül az 5 évnél nem régebben alapított induló vállalkozás, ha külső — nem állami és nem kapcsolt — befektetőktől legalább 75 millió forint befektetést kapott. Ilyenkor akár konzorciumvezető is lehet.
A jogosultsági küszöbök egyébként meglepően alacsonyak: egyetlen lezárt üzleti év és 5 fő elég — vagyis nem a cég mérete a szűk keresztmetszet, hanem a K+F-tartalom és a partnerség.
Mindkét kiírás Magyarország egész területén megvalósítható — Budapesten is —, de a keret meg van osztva: az 5 milliárd forintból 1 milliárd jut a budapesti, 4 milliárd a Budapesten kívüli projektekre. Támogatott projektből az 5.1.2/C-nél 10–66 darabot, az 5.1.3/A-nál 5–25 darabot terveznek. A projekt fizikai befejezésére a megkezdéstől számított legfeljebb 24 hónap áll rendelkezésre, és legkésőbb 2028. december 31-ig be kell fejezni.
Itt dől el a pénz: a támogatási intenzitás
Ez a rész az, amiről a legkevesebb szó esik, pedig a támogatás mértékét nem a kiírás választása dönti el, hanem a projekt besorolása. Mind a négy pályázatnál ugyanaz a rendszer:
| Támogatási kategória | Mikro- és kisvállalkozás | Középvállalkozás | Nagyvállalat |
|---|---|---|---|
| Ipari (alkalmazott) kutatás | 70% | 60% | 50% |
| Ipari kutatás — együttműködéssel vagy széles körű terjesztéssel | 80% | 75% | 65% |
| Kísérleti fejlesztés | 45% | 35% | 25% |
| Kísérleti fejlesztés — együttműködéssel vagy terjesztéssel | 60% | 50% | 40% |
| Csekély összegű támogatás (de minimis) | 70% | 70% | 70% |
| Kkv innovációs támogatás | 50% | 50% | 50% |
Egy kisvállalkozásnál az ipari kutatás 70%, a kísérleti fejlesztés 45%. Ugyanaz a projekt, huszonöt százalékpont különbség.
A két kategória közti határ nem önkényes: az ipari kutatás az új tudás megszerzésére irányuló, korábbi szakasz, a kísérleti fejlesztés pedig a meglévő tudás alkalmazása prototípusra, tesztelésre, piacra vitelre. A legtöbb valós projekt mindkettőt tartalmazza, és a költségeket a két kategória között meg kell osztani.
A tábla mögötti logika a felhívástervezetben egyszerű: az alap ipari kutatásnál 50%, kísérleti fejlesztésnél 25%. Ehhez jön +20 százalékpont mikro- és kisvállalkozásnak, +10 középvállalkozásnak, valamint +15 százalékpont hatékony együttműködés vagy az eredmények széles körű terjesztése esetén — a végeredmény viszont legfeljebb 80% lehet. Az együttműködési bónusznak feltétele, hogy legalább egy kkv részt vegyen, és egyik vállalkozás se viselje a K+F-támogatás elszámolható költségének több mint 70%-át.
Ebből két gyakorlati következtetés adódik:
- A projekt szerkezete pénzben mérhető. Nem mindegy, hogy a munkacsomagok hogyan oszlanak meg a két kategória között — és ez a projekttervezés része, nem utólagos adminisztráció.
- Az együttműködés tíz százalékpontot ér. Egy kutatóhellyel vagy másik vállalkozással közösen megvalósított projekt — vagy az eredmények széles körű terjesztésének vállalása — mindkét kategóriában emel az intenzitáson. Ez egy 300 milliós projektnél 30 millió forint.
Amiben a K+F pályázat más, mint egy beruházási
Aki eszközbeszerzésre pályázott már, annak is érdemes elolvasnia ezt a részt, mert a K+F-támogatás pénzügyileg egészen máshogy viselkedik.
A költség nagy része bér, nem beszerzés
Egy gépberuházásnál van egy számla, egy szállító, egy fizetési ütem. Egy K+F projektnél a költség jelentős hányada a saját fejlesztők bérköltsége, hónapról hónapra. Ez azt jelenti, hogy a cégnek folyamatosan finanszíroznia kell a projektet, miközben a támogatás elszámolása utólagos.
A kockázat is más
A K+F definíció szerint bizonytalan kimenetelű. Egy gép megveszi magát és termel; egy fejlesztés zsákutcába is futhat. A pályázati konstrukció ezt bizonyos mértékig elfogadja — a támogatás nem az eredményhez, hanem a tevékenységhez kötődik —, de a vállalt indikátorok elmaradása itt is következményekkel jár.
De itt jó hír is van: az előleg
Sok pályázat utófinanszírozott — a cégnek előbb ki kell fizetnie a számlákat, és csak utána kapja meg a támogatást. Ez a két kiírás nem ilyen: a tervezetek szerint 50%-os vagy akár 100%-os támogatási előleg igényelhető, a 100% az adott naptári évre vonatkozó likviditási terv alapján. Ez érdemben csökkenti az előfinanszírozási terhet.
Az előlegnek viszont ára van, és ezt érdemes előre tudni: ha a cég az előleg kifizetésétől számított tizenkét hónapon belül nem nyújt be az előleg legalább 60%-ának megfelelő támogatástartalmú időközi kifizetési kérelmet, akkor a különbözetet vissza kell fizetnie. Vagyis az előleg nem parkoltatható: a projektnek ténylegesen haladnia kell.
Az előleg ellenére önerőre továbbra is szükség van — mindkét tervezet külön kimondja. Egy 300 milliós projekt 70%-os intenzitás mellett is 90 millió forint saját forrást igényel.
Ezért javasoljuk, hogy a pályázati önerő mellé legyen egy rendelkezésre álló, de nem lehívott működőtőke-keret — például Széchenyi Kártya folyószámlahitel. Nem azért, hogy használják, hanem azért, hogy a projekt ne álljon meg egy elhúzódó elszámolás vagy egy csúszó mérföldkő miatt.
Ezt a keretet a pályázat beadása előtt érdemes megnyitni. Utólag, amikor már látszik a likviditási rés, a bank rosszabb helyzetben lévő céget lát — és ennek megfelelően áraz.
Mit lehet most csinálni?
Beadni nem lehet, de a várakozás nem tétlenséget jelent. Egy K+F pályázatnál a felkészülés hónapokban mérhető, és ennek nagy része a kiírás megjelenése előtt elvégezhető:
- A projektötlet illesztése a STEP-listához. Ha a fejlesztés nem sorolható be a hat kritikus technológia valamelyikébe, akkor ez a négy kiírás nem járható út — és jobb ezt most tudni.
- A K+F-tartalom megalapozása. A „jelentős újdonságtartalom" nem marketingszöveg: alá kell támasztani. Érdemes megnézni, szükség lesz-e az NKFI Hivatal K+F-minősítésére, mert annak saját átfutása van.
- A munkacsomagok felosztása ipari kutatás és kísérleti fejlesztés között — ez határozza meg a támogatási intenzitást.
- Az önerő és a likviditás megtervezése. Ez az a pont, ahol a projektek elakadnak.
- A konzorcium összeállítása. Az 5.1.2/C-nél ez nem opció, hanem belépő — és partnert, pláne kutatóhelyi partnert, nem lehet két hét alatt találni. A konzorciumi megállapodás megszövegezése is idő.
Átnéztük az 5.1.2/C és az 5.1.3/A felhívástervezetét: egyik sem ír elő előzetes regisztrációt vagy kötelező előminősítést a benyújtás feltételeként. Ez jó hír. Az viszont nem zárható ki, hogy a végleges kiírásba bekerül ilyen elem — a magyar gyakorlatban ez bevett megoldás a keretes kiírásoknál. Három élő példa:
Előregisztrációs ablak, külön határidővel. A Demján Sándor 1+1 programnál előbb előregisztráció volt, azt követte a pályázatok előtöltése, és csak azután nyílt meg a tényleges benyújtás. Aki az első lépésből kimaradt, a másodikba sem tudott belépni.
Kötelező online előminősítő. A DIMOP saját kkv-digitalizációs ágán (1.2.6-os kiírások) a folyamat első, kötelező lépése egy külön felületen kitöltendő előminősítő kérdőív — enélkül a támogatási kérelem nem nyújtható be.
Külső szervezetnél tett regisztráció. A Nemzeti Bajnokok Hitelprogramnál az MGFÜ „nemzetibajnokok.hu" felületén kell regisztrálni, és az erről szóló igazolás a szerződéskötés feltétele.
Ezért amikor a kiírás megjelenik, elsőként ne a támogatható tevékenységeket olvassa el, hanem a benyújtás módját. Ha van regisztrációs vagy előminősítési kötelezettség, annak jellemzően rövid ablaka van — és az a lépés zárja ki a legtöbb késve érkezőt, nem a szakmai bírálat.
És figyelni a megjelenést
A négy kiírás egyszerre ment egyeztetésre, ezért valószínű, hogy egyszerre is jelennek meg. Viszonyítási pontnak: ugyanebben a programban a DIMOP Plusz-1.2.6/C-26 egyeztetése március 15-én zárult, és a felhívás március 27-én megjelent — tizenkét nap alatt. Az 5.1.2-es és 5.1.3-as csomagnál viszont az április 20-i zárás óta több mint négy hónap telt el érdemi hír nélkül.
A hitelesen követhető forrás a palyazat.gov.hu: amikor egy kiírás átkerül a „Társadalmi egyeztetés" menüpontból a „Pályázati felhívások" közé, akkor lehet ténylegesen készülni a beadásra. Addig minden szám tervezeti.
A pénzügyi felkészülés az, ami nem várhat
Amíg a kiírásra várunk, egy dolgot érdemes előre tisztázni: elbírja-e a cég az önerőt és az előfinanszírozást. Ez a kérdés a kiírás szövegétől függetlenül eldől, és a válasz a cég számaiban van.
A CF Index adószám alapján, banki logikával megmutatja a tőkeerőt, a jövedelmezőséget és az adósságszolgálati fedezettséget — vagyis pontosan azt, amin a pályázati önerő és a mellé vehető működőtőke-keret múlik. Az ingyenes előnézet két perc alatt elkészül.
Ha pedig a hitel és a támogatás együttes használatáról szeretne többet tudni, a kombinálás logikájáról külön cikkben írtunk.
