A programot a legtöbb cégvezető azért nem ismeri, mert nem úgy néz ki, mint egy pályázat, és nem is úgy, mint egy hitel. A kettő keveréke: a szakzsargon „egyműveletes kombinált hitelprogramnak" hívja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy helyen, egy kérelemmel intézi a hitelt és a támogatást — nem kell külön pályázatot írni, külön banki utat végigjárni, és a kettőt utólag összefésülni.
Minden feltételt, a támogatás három eredményességi feltételét és egy kalkulátort egy oldalon gyűjtöttünk össze: Nemzeti Bajnokok – a program részletei és kalkulátor. A beadási határidőről és a meghosszabbítás lehetőségéről friss cikkünkben írunk.
Mit ad a program?
A hivatalos neve GINOP Plusz-1.4.5-25, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg, a keretösszege 155,6 milliárd forint, és az MFB Pont Plusz hálózatban igényelhető. Kölcsönkérelmet 2025. június 23-tól 2026. december 31-ig, illetve a keret kimerüléséig lehet benyújtani — ez utóbbi a fontosabb kikötés, erre még visszatérünk. A projektet a szerződéskötést követő 24 hónapon belül kell megvalósítani, ami indokolt esetben további 6 hónappal hosszabbítható.
A felhívást a meghirdetés óta többször módosították, és minden változás a vállalkozások javára szólt: a hitel felső határa 1 milliárd forintra emelkedett, a támogatási arány 45%-ig mehet fel, a kötelező tárgyieszköz-beszerzés minimumát 10%-ra vitték le, és — talán a legfontosabb — a jogosultak köre kibővült a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokkal, tehát már nem csak exportálók és beszállítók indulhatnak. Emiatt viszont a neten talált régebbi összefoglalók félrevezetnek — több helyen még a korábbi, szigorúbb számok szerepelnek. A kötelező érvényű paramétereket mindig a hatályos felhívásból kell venni (palyazat.gov.hu), vagy az MFB Pont munkatársától megkérdezni.
Kinek szól? A belépőfeltételek
Itt szűkül a kapu — de kevésbé, mint sokan hiszik. A program a „nemzeti bajnokokat" célozza: a stabil, növekvő kkv-kat. Az alapfeltételek:
- Legalább 3 teljes, lezárt üzleti év. Kezdő vállalkozás nem igényelhet.
- Legalább 5 fő foglalkoztatott.
- Legalább 100 millió forint nettó árbevétel a bírálatot megelőző lezárt, teljes üzleti évben.
- Mikro-, kis- vagy középvállalkozás — kapcsolt és partnervállalkozásokkal összevontan vizsgálva.
- Regisztráció az MGFÜ „nemzetibajnokok.hu" felületén beszállítói vagy exportfejlesztési szolgáltatásra. Az erről szóló igazolás a szerződéskötés feltétele — vagyis ezt a lépést nem lehet a végére hagyni.
Ezen felül a cégnek illeszkednie kell legalább egy jogcímhez. Itt van a legfontosabb változás, amit sokan még nem tudnak — és a felhívás szerint elég egynek megfelelni:
- Exportáló — az utolsó 3 lezárt üzleti év valamelyikében legalább 5%-os exportértékesítési árbevétel-arány. Nem kell tehát minden évben teljesíteni.
- Beszállító — közép- vagy nagyvállalattal kötött együttműködési megállapodás, amelyet legalább 30 nappal a kérelem benyújtása előtt alá kell írni. Ezzel egyenértékű egy meglévő beszállítói szerződés, vagy a kérelem előtti legalább hat hónapban keletkezett, az igényelt kölcsönösszeg minimum 10%-át elérő számlákkal igazolt, ismétlődő együttműködés (egyszeri adásvétel nem elég).
- Növekedési potenciállal rendelkező — ez a jogcím érdemben kinyitotta a programot. Aki eddig azért nem foglalkozott vele, mert nem exportál és nem beszállító, annak érdemes újranéznie.
Sok cégvezető az első két jogcím alapján legyintett a programra. A harmadik miatt viszont ma már olyan vállalkozások is beférhetnek, amelyek kizárólag a hazai piacra termelnek.
Nem szabad mérlegelés kérdése — a felhívás számszerűen definiálja. A kérelem benyújtását közvetlenül megelőző három egymást követő lezárt, teljes üzleti év alatt teljesülnie kell az alábbiak valamelyikének:
- a nettó árbevétel legalább 30%-kal nőtt, vagy
- a munkavállalók átlagos statisztikai létszáma legalább 5%-kal nőtt.
A viszonyítási év a benyújtás évét megelőző negyedik lezárt, teljes üzleti év; ha ilyen nincs, akkor a harmadik év a bázis.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy három év alatt 30%-ot növő cég — ami éves szinten alig 9%-os bővülés — már megfelel. A létszám-ág pedig még ennél is megengedőbb: három év alatt 5%.
Két korlát, amit sokan későn vesznek észre
Ez a két feltétel nem szerepel a program népszerű összefoglalóiban, viszont a jelentkezők egy részét eleve kizárja — érdemes tehát legelőször ezeket megnézni.
Budapesti székhelyű beruházásra nem jár
A 155,61 milliárd forintos keret a kevésbé fejlett régiókra szól, amibe a felhívás meghatározása szerint Magyarország Budapesten kívüli régiói tartoznak. Ha a projekt megvalósítási helye a fővárosban van, ez a program nem járható út.
Az üzemi eredmény tizenötszöröse a plafon
Az igényelhető finanszírozási összeg nem haladhatja meg a bírálatot megelőző lezárt pénzügyi év üzemi eredményének tizenötszörösét. Ez gyakran szigorúbb korlát, mint az 1 milliárd forintos felső határ.
Egy példa: 40 millió forintos üzemi eredménynél a plafon 600 millió forint — hiába engedne a felhívás egymilliárdot. A számítás fordítva is elvégezhető: aki 1 milliárdot szeretne, annak legalább 66,7 millió forintos üzemi eredményt kell felmutatnia a legutóbbi lezárt évből. Ez az a pont, ahol a korábban emlegetett adósságszolgálati logika és a pályázati szabály ugyanabba az irányba mutat: az eredmény szabja meg a lehetséges méretet.
A négy leggyakoribb buktató
1. A beszállítói megállapodás 30 napos szabálya
Aki beszállítói jogcímen indul, annak az együttműködési megállapodást legalább 30 nappal a kérelem benyújtása előtt alá kell írnia. Ha most jut eszébe a program, és a partnerrel még nincs papír, akkor a beadás dátuma automatikusan legalább egy hónappal kitolódik — egy keretes programnál ez sokba kerülhet.
A megállapodásnak tartalmi elvárásai is vannak: a felek megnevezése, az együttműködés célja és tárgya, és annak egyértelmű rögzítése, hogy a beszállítói kapcsolat időben ismétlődő jellegű, nem egyszeri adásvétel, és piaci alapon jött létre. Aki már régóta szállít a partnernek, annak jó hír, hogy a megállapodás kiváltható a meglévő beszállítói szerződéssel, vagy a kérelem előtti hat hónap számláival — feltéve, hogy azok elérik az igényelt kölcsönösszeg 10%-át.
2. A projekt költségszerkezete
A támogatás nem szabadon felhasználható: a felhívás megköti, mi mehet mire. Három arány számít:
- Új tárgyi eszköz beszerzése: legalább 10%. Ezt a küszöböt vitték le a korábbi, jóval magasabb szintről — ez tette a programot elérhetővé olyan projekteknek is, ahol a hangsúly az építésen van. Csak egyenként legalább nettó 200 000 Ft értékű, technológiai korszerűsítést eredményező eszköz számolható el.
- Infokommunikációs fejlesztés és/vagy megújuló energia: legalább 10%, kötelező elem. Ez nem választható opció, hanem belépő — a kettő közül elég az egyiket teljesíteni.
- Ingatlan építés, átalakítás, bővítés, korszerűsítés: legfeljebb 80%. Az építési rész dominálhat, de nem lehet a projekt egésze. Kizárólag kivitelezőnek fizetett ellenszolgáltatás számolható el — saját teljesítés nem.
- Saját forrás: legalább 10% az elszámolható költségből — regionális beruházási támogatással érintett költségtételeknél viszont legalább 25%. Ez utóbbi sokakat meglep, és a felhasználását már az első folyósítás előtt igazolni kell.
A 45%-os támogatási arány sem automatikus: ez a felső határ, és eljárási szabályok kötik. Egy jól összerakott projekt ezért a támogatási szerkezethez igazítja a beruházást, nem fordítva — de úgy, hogy közben a beruházás üzletileg is értelmes maradjon.
3. A támogatás visszafordulhat kölcsönné
Ez a konstrukció legfontosabb, mégis legkevésbé kommunikált kockázata — és sokan pont fordítva értik.
A cég eleve vissza nem térítendő támogatást kap, nem pedig egy hitelt, amiből „jó esetben" később támogatás lesz. A mechanizmus a másik irányba működik. A felhívás szó szerint így fogalmaz: a vissza nem térítendő támogatás „a kölcsönszerződésben meghatározott eredményességmérési mutatók célértékeinek nem teljesítése esetén kölcsönné alakul".
Nem a hitelből lesz támogatás, hanem a támogatásból lehet hitel. A különbség a projekt teljes kockázati profilját megváltoztatja.
A kulcsszó az eredményességmérési mutató: ezek a célértékek a kölcsönszerződésben rögzülnek, és a cég vállalja őket. Ha a projekt nem hozza a vállalt számokat, a támogatás visszafizetendővé válik — kamatmentesen ugyan, de a cash flow-ban akkor is megjelenik, jellemzően évekkel a beruházás után, amikor a pénz már rég el van költve.
Ebből egyetlen gyakorlati tanulság adódik: a vállalt célértékeket a tervezéskor kell reálisra venni, nem optimistára. A pályázati logika ilyenkor arra csábít, hogy a szebb számokkal erősebbnek tűnjön az anyag — itt viszont pontosan ez az, ami később visszaüt.
4. A keret kimerülése
A 2026. december 31-i határidő félrevezető: a keret kimerülése előbb bekövetkezhet. A keretes programoknál a beadás sorrendje számít, és aki a sor végén érkezik, annak a formailag tökéletes kérelme sem ér semmit. Ez a legerősebb érv amellett, hogy aki illeszkedik a feltételekhez, ne halassza őszről tavaszra a döntést.
Vegyünk egy beruházást, amit a cég piaci hitelből is meg tudna valósítani. Piaci alapon ma 8–10% körüli kamattal számolna, és a teljes összeget visszafizetné.
Ebben a programban a kamat 0%, és az összeg akár 45%-a támogatás, amit — a vállalt célértékek teljesülése esetén — nem kell visszafizetni. A kettő együtt olyan tőkeköltséget eredményez, amit piaci úton nem lehet megközelíteni.
Cserébe több az adminisztráció, hosszabb az átfutás, és a projektet a felhívás szabályaihoz kell illeszteni. Ez a csere a legtöbb jogosult cégnél bőven megéri.
Hogyan érdemes hozzáállni?
A tapasztalatunk az, hogy ezeknél a kombinált konstrukcióknál nem a pályázatírás a nehéz rész, hanem a döntés előkészítése: illeszkedik-e a cég a jogosultsági feltételekhez, elbírja-e a mérleg a hitelrészt, és úgy van-e összerakva a beruházás, hogy a maximális támogatási arányt hozza.
Ez a sorrend működik:
- A két kizáró korlát — Budapesten kívüli megvalósítás, és az üzemi eredmény tizenötszöröse mint összeghatár. Ez a két kérdés perceken belül eldől, és ha bármelyik nem stimmel, a többivel nem kell foglalkozni.
- Jogosultság ellenőrzése — a méret- és múltfeltételek a beszámolóból adódnak; a jogcím (export, beszállító vagy növekedési potenciál) a három év adataiból számolható, az MGFÜ-regisztrációt pedig érdemes korán elindítani.
- Hitelképesség felmérése — a támogatási rész nem menti meg azt a céget, amelyik a hitelrészt nem bírja el. A bank és az MFB ugyanúgy megnézi a tőkeerőt és az adósságszolgálati fedezetet.
- A beruházás megtervezése — a költségszerkezet a támogatási arányt is meghatározza.
- Beadás, minél előbb — a keret miatt.
A második pont az, amit a legtöbben átugranak. Pedig ha a cég a hitelbírálaton nem menne át, akkor a legszebb projektterv is a fiókban marad — a kombinált konstrukciónak ugyanúgy van hitelbírálati lába.
Nézze meg előbb, hogy hitelképes-e a cége
A CF Index adószám alapján, banki logikával minősíti a vállalkozása finanszírozhatóságát: kiszámolja a tőkeerőt, a jövedelmezőséget és az adósságszolgálati fedezettséget, és megmutatja azokat a kockázati jeleket is, amelyeket a bírálatnál látni fognak. Az ingyenes előnézet két perc alatt megvan, és megmondja, van-e értelme elindulni.
Ha a cége nem fér bele ebbe a programba, attól még nincs vége: a Széchenyi Kártya Program beruházási hitelei, más MFB-konstrukciók és a vissza nem térítendő pályázatok más metszetet fednek le. Ezeket érdemes együtt nézni — a kombinálás logikájáról külön cikkben írtunk.
