A félreértés abból fakad, hogy három különböző számot használunk ugyanarra a szóra: „kamat". Ezek nem ugyanazok, nem egyszerre mozognak, és nem is egyformán érintik a vállalkozását.
1. Az alapkamat — amit a jegybank állít be
Ez a Magyar Nemzeti Bank irányadó kamata: gyakorlatilag az az ár, amennyiért a kereskedelmi bankok a jegybanknál elhelyezhetik vagy felvehetik a pénzt. A Monetáris Tanács havonta dönt róla. 2026. augusztus 25-én 25 bázisponttal 5,5 százalékra csökkentette — idén harmadszor.
Fontos: az Ön hitelszerződésében ez a szám szinte biztosan nem szerepel. Az alapkamat nem közvetlenül árazza a vállalati hiteleket, hanem a bankközi piacon keresztül, közvetve hat rájuk.
2. A BUBOR — amit a bankok egymás közt használnak
A BUBOR (Budapest Interbank Offered Rate) az a kamatláb, amennyiért a bankok egymásnak adnak kölcsön. Az MNB minden banki munkanapon közzéteszi. A vállalati hitelek túlnyomó része ehhez van kötve — jellemzően a 3 vagy 6 havi jegyzéshez.
A BUBOR nagyjából együtt mozog az alapkamattal, de nem azonos vele, és előre is szalad: a bankközi piac beárazza a várható jövőbeli jegybanki lépéseket. Ezért fordulhat elő, hogy egy kamatvágás bejelentésekor a BUBOR alig moccan — mert a piac hetekkel korábban már beárazta.
3. A banki kamatfelár — amit Önre áraznak
Ez a bank saját haszna és kockázati díja, amit a BUBOR fölé tesz. Ez a rész nem a jegybankról szól, hanem az Ön cégéről. Ezt befolyásolja a cég mérete, a tőkeerő, az adósságszolgálati fedezettség, az ágazat, a fedezetek, a bankkal való kapcsolat múltja — és nagyon is tárgyalható.
Az alapkamaton nem tud változtatni. A felárán igen. Innen nézve a kamatvágás nem az Ön dolga — a felár viszont nagyon is.
fizetendő kamat = referenciakamat (BUBOR) + banki kamatfelár
Egy tipikus vállalati forinthitelnél a BUBOR ma 6% körüli szint, a felár pedig cégtől függően nagyjából 2–3 százalékpont. Ebből jön ki a piacon ma jellemző 8–10 százalékos vállalati hitelkamat.
Miért nem érzi azonnal: a kamatperiódus
Van egy negyedik tényező, ami a leggyakoribb oka annak, hogy „nem lett olcsóbb": a kamatperiódus. A változó kamatozású hitel nem naponta árazódik újra, hanem a szerződésben rögzített periódusonként — jellemzően 3 vagy 6 havonta.
Vagyis ha a jegybank augusztusban vágott, és az Ön hitelének a következő fordulónapja október, akkor október előtt semmit nem fog látni belőle — akkor viszont egyszerre. És fordítva is: ha a fordulónap éppen egy magas jegyzésre esett, azt is végig kell fizetni a következő fordulóig, akkor is, ha közben csökkent a piaci szint.
Ha pedig fix kamatozású a hitel — például egy régebbi Széchenyi Kártya szerződés vagy egy MFB-konstrukció —, akkor a kamatvágás értelemszerűen egyáltalán nem érinti. Ez most éppen kellemetlen: fix kamaton ülve nem részesül a csökkenésből.
Mi várható innen?
A jegybank az augusztusi döntésnél nem kötelezte el magát a folytatás mellett: a további kamatpályáról a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzései alapján dönt. Az elemzői várakozás szerint a szeptemberi ülésen szünet jön, a vágási ciklus lassul, és az év végéig már csak egy csökkentés fér bele.
Ha ez így alakul, az azt jelenti, hogy a lassuló, de még mindig lefelé mutató pálya a változó kamatozású adósok javára dolgozik — kis lépésekben. A nagy kamatzuhanásra viszont nem érdemes üzleti tervet építeni.
1. Nézze meg, mikor árazódik újra a hitele. A szerződésben ott a kamatperiódus és a fordulónap. Ha közeleg, a következő negyedév kamatterhe már ma megbecsülhető.
2. A felárat kérdezze meg, ne a kamatot. „Mennyi most a kamatom?" helyett: „mennyi a BUBOR fölötti felárunk, és min múlna, hogy csökkenjen?" Ez a kérdés más beszélgetést indít.
3. Vizsgálja meg a fix-változó arányt. Csökkenő pályán a változó kamat előnyös, de a teljes hitelportfóliót nem érdemes egyetlen irányra kitenni.
4. Készüljön fel a tárgyalásra számokkal. A felár azon múlik, hogyan látja a bank a céget. Ezt előre meg lehet tudni.
A felár azon múlik, hogyan látja a bank a cégét
Ez a cikk lényege. Az alapkamat makrogazdasági kérdés, amire egyetlen vállalkozásnak sincs ráhatása. A kamatfelár viszont mikrogazdasági: a saját beszámolójából, a saját mutatóiból, a saját ágazatából áll össze.
Két, azonos méretű cég ugyanannál a banknál könnyen kaphat 1,5 százalékpontnyival eltérő felárat — csak azért, mert az egyik tőkeerősebb, jobb az adósságszolgálati fedezettsége, és nincs a nyilvántartásokban negatív információ. Ez 100 millió forinton évi 1,5 millió forint különbség, minden évben.
Ezért érdemes a tárgyalás előtt tudni, hol tart a cég. A CF Index pontosan ezt mutatja meg: adószám alapján, banki logikával minősíti a vállalkozás finanszírozhatóságát — a tőkeerőt, a jövedelmezőséget, az adósságszolgálati fedezettséget és a kockázati jeleket. Az ingyenes előnézet két perc alatt megvan.
Ha pedig a Széchenyi Kártya likviditási termékei érdeklik, azoknál idén nyáron a kamatszerkezet is megváltozott — erről külön cikkben írtunk.
