1. Nem a cég volt túl gyenge, hanem az összeg túl nagy
Ez messze a leggyakoribb. A bank nem azt kérdezi, hogy „jó cég-e ez", hanem azt, hogy „elbírja-e ezt a konkrét összeget". A kettő nem ugyanaz.
Egy 60 millió forintos éves EBITDA-val működő cég, amelynek már van évi 40 millió forint törlesztése, kényelmes helyzetben van — amíg nem kér egy olyan hitelt, aminek évi 15 millió a törlesztése. Azzal az adósságszolgálati fedezettsége 1,50-ről 1,09-re esik, a banki küszöb alá.
Ugyanaz a cég ugyanabban a hónapban átment volna egy kisebb összeggel. Nem a vállalkozás bukott meg a bírálaton, hanem a kérés mérete.
Amit tenni lehet: visszafelé számolni. Az EBITDA-ból és a meglévő törlesztésekből kiszámolható, mekkora új adósságszolgálat fér még bele — és ebből az összeg. Ha a szükséglet ennél nagyobb, akkor hosszabb futamidő, türelmi idő, vagy a hitelrész csökkentése (támogatással, önerővel) a megoldás. Nem az, hogy beadjuk és reménykedünk.
2. Van egy termékkorlát, amiről nem tudott
A támogatott konstrukcióknak saját, a hitelbírálattól független szabályaik vannak, és ezek gyakran szigorúbbak, mint a cég pénzügyi helyzete.
A legjellemzőbb példa a Széchenyi Kártya Programban az árbevétel-arányos korlát: a folyószámla- és likviditási típusú hitelek együttes fennálló tőketartozása nem haladhatja meg az előző évi nettó árbevétel egy meghatározott hányadát. Hiába stabil a cég, ha a kért keret ezt a hányadot átlépi, a konstrukció nem adható — a bank nem mérlegel, a szabály zárja ki.
Hasonlóan működnek a pályázati jogosultsági küszöbök: lezárt üzleti évek száma, minimális létszám, árbevételi alsó határ, tevékenységi kör. Ezek bináris feltételek.
Amit tenni lehet: a termékválasztás előtt ellenőrizni a korlátokat. Gyakran az a megoldás, hogy a szükséglet két konstrukció közé oszlik szét — egy rész a támogatott keretbe, a többi piaci vagy beruházási hitelbe.
3. A cél és a termék nem illett össze
A hiteltermékeknek meghatározott felhasználási céljuk van. Forgóeszközhitelből nem lehet gépet venni, beruházási hitelből nem lehet a napi likviditást finanszírozni, és a kettő futamideje is másra van szabva.
Amikor egy kérelemben a megjelölt cél és a mögötte lévő valós szükséglet nem fedi egymást, az a bírálatnál kiderül — és rosszabb helyzetet teremt, mintha eleve a megfelelő terméket kérték volna. Az esetek egy részében a cég egyszerűen nem tudta, hogy létezik jobban illeszkedő konstrukció.
4. Egy nyilvántartási bejegyzés, amiről elfeledkeztek
A bírálat nemcsak a beszámolót nézi, hanem a nyilvános nyilvántartásokat is. Egy régi, akár már rendezett, de le nem zárt végrehajtási eljárás, egy korábbi cégből hozott eltiltás, egy adószám körüli tisztázatlanság — ezek mind megjelennek.
A bosszantó az, hogy ezek egy része hetek alatt rendezhető lett volna, ha a kérelem előtt valaki megnézi. Utólag viszont már nemcsak az akadály van meg, hanem egy elutasítás is a cég történetében.
Van néhány dolog, aminél a bírálat nem mérlegel, hanem megáll: negatív saját tőke, felszámolási vagy csődeljárás, felfüggesztett adószám, eltiltás alatt álló kapcsolt személy. Ilyenkor a többi mutató már nem számít.
Ezek jó része rendezhető — a negatív saját tőke például tőkeemeléssel vagy tagi kölcsön tőkésítésével —, de a hitelkérelem előtt, nem utána.
5. Az anyag magyarázat nélkül érkezett
Minden cég életében van egy gyengébb év, egy szokatlan tétel, egy nagy ugrás. Ezek önmagukban nem kizáró okok — de ha a bírálat magyarázat nélkül találkozik velük, a rosszabb feltételezésből indul ki.
Egy 30%-os árbevétel-esés lehet egy elvesztett nagy vevő, de lehet egy tudatos portfóliótisztítás is, ami után javult a margin. Egy hirtelen megugró árbevétel lehet egyszeri projekt, és lehet tartós piacnyerés. A számok ezt nem mondják el — a kísérő anyagnak kell.
Amit tenni lehet: előre végigmenni a beszámolón azzal a szemmel, hogy „mi az, ami kérdést vet fel", és minden ilyen ponthoz odatenni a magyarázatot — számokkal, nem szövegeléssel. Ez az, amit egy jól összerakott banki előterjesztés csinál.
A közös nevező
Mind az öt ok arról szól, hogy a bírálat kimenetele nagyrészt előre tudható. A bank ugyanabból a nyilvános beszámolóból dolgozik, amihez Ön is hozzáfér, ugyanazokat a mutatókat számolja, és ugyanazokat a nyilvántartásokat nézi meg.
A különbség csak az, hogy a bank ezt a munkát elvégzi — a cégek többsége viszont nem, mielőtt beadná a kérelmet.
Ezért készítettük a CF Indexet: adószám alapján lefuttatja ugyanezt a logikát. Kiszámolja a tőkeerőt, a jövedelmezőséget és az adósságszolgálati fedezettséget, megnézi a kizáró okokat és a kockázati jeleket, és megmondja, hol tart a cég a finanszírozhatósági skálán — mielőtt bárhová beadna bármit. Az előnézet ingyenes, és két perc alatt megvan.
Egy elutasítás nem csak időveszteség: nyoma marad, és a következő tárgyalás kiindulópontját is rontja. Sokkal olcsóbb előre megnézni.
